Az üzleti tervezés során a MyConcept szakértőit gyakran kérdezik a válsággal kapcsolatban, hiszen a jövőt érintő kilátások a vállalati tervezésre is jelentős hatással vannak és az utóbbi időben egyre többször lehet hallani különböző verziókat egy lehetséges krízisről. Az alábbiakban összefoglaljuk a témával kapcsolatos aktualitásokat: mikor jöhet az újabb válság, mi történik a vállalkozásunkkal válságban, hogyan érdemes – vagy egyáltalán fel lehet-e készülni rá vállalkozóként?
A válságok a kapitalista világgazdaságban természetes jelenségnek számítanak, sőt időről-időre törvényszerűen bekövetkeznek. A gazdaságot éppúgy jellemzi a ciklikusság, mint számos egyéb, fejlődő rendszert, így a növekedési szakaszokat sokszor stagnálás, vagy akár visszaesés követi és a fordulópontokat gyakran sokkszerű események kísérik, amelyek kiváltó oka igen sokféle lehet: túlértékelt részvény-, devizaárfolyamok vagy kamatok, valamely gazdaság adósságválsága, váratlan politikai vagy világgazdasági események, háborúk, és így tovább.
Sokasodó előjelek
Az elmúlt évek töretlen gazdasági növekedése kapcsán több piaci szereplő vizionál valamilyen válságot a közeljövőben, amelyet számos statisztikai adat is megerősíteni látszik. Csak a legfontosabbak ezek közül a világszerte egyre halmozódó adósságok, melyek egyaránt érintik az állami és a vállalati szektort is mind Európában, mind az USA-ban, de számos egyéb nagyon fontos gazdaság esetében is komoly fejtörést okoznak. Fenyegető előjelként tekintenek a Kína és az Egyesült Államok között kialakult, egyre fokozódó kereskedelmi konfliktusra, amely a kínai gazdaság lassuló ütemű növekedésével, valamint a Jüan fokozatos leértékelődésével igencsak borús kilátásokra utalhat. Az utóbbi időben továbbá több szakértő hívta fel a figyelmet a túlértékelt tőzsdei részvényárfolyamokra, valamint a tőzsdén kívüli cégfelvásárlási árakra, amelyek bármikor hirtelen mozgásba lendülhetnek. Legalább ilyen súlyos jel sok elemző szerint a hozamok alakulása a nemzetközi piacokon: az elmúlt időszakban több ország hozamgörbéje is negatívba fordult és a kötvényeket a befektetők annak ellenére vásárolják, hogy gyakorlatilag már a vásárlás pillanatában látszik, hogy a befektetésnek negatív hozama lesz, aminek egy oka van, hogy további esésre számítanak.
Mikor jöhet a válság?
Arra a kérdésre, hogy pontosan mikor és milyen formában következik be – ha egyáltalán bekövetkezik – a válság, senki sem tudhatja a választ, hiszen a legtöbbször lassan kibontakozó és a sok esetben kérdésesnek tekinthető intőjelek ellenére, a válságok általában hirtelen és váratlanul csapnak le, eleinte a pénz-, a tőke- vagy az árupiacokat sújtva. A 2008-as válság során is ez történt: 2008. szeptember 17-én szinte egy nap alatt omlott össze az USA teljes pénzpiaca. A befektetők még aznap 140 milliárd dollárt vontak ki a piacról. De ugyanilyen gyorsan zajlanak az események, ha válság kiváltó okai természeti katasztrófához, terrorakcióhoz, háborúhoz vagy más, akár politikai okokhoz köthetők.
Válság, vagy összeomlás?
Fontos leszögezni, hogy a válság nem azonos az összeomlással. Habár 2008-ban is több millióan veszítették el vagyonukat és munkájukat, mégsem lehetett teljes összeomlásról beszélni, hiszen az alapinfrastruktúrák változatlanul működtek, illetve a piacok nagy része – a veszteségek ellenére – továbbra is működött, vagyis a legtöbb termék és szolgáltatás a válság alatt is elérhető volt a vevők számára.
Mi történik ilyenkor a vállalkozásokkal?
A vállalkozások számára mindez nem vigasz, hiszen egy ilyen időszak súlyos következményekkel járhat, sőt sok esetben viszonylag hosszú távon kell számolni a következményekkel.
A cégek krízisben általában először a kamatszintek, vagy a devizaárfolyamok hirtelen és/vagy nagyarányú változásával szembesülhetnek, amely számos akut problémát okozhat. A kamatok főként a vállalkozások banki finanszírozásait drágíthatják meg, míg az árfolyamok több fronton végezhetnek pusztítást: kedvezőtlen irányú változás esetén a devizás hitelek állománya és azok törlesztőrészletei hirtelen megnövekedhetnek, azonban, ha importfüggő a cég, akkor mindez még az alapanyag-, illetve árubeszerzésekhez kapcsolódó költségekben is jelentős drágulást hozhat.
Második körben a vállalkozások jellemzően árbevételük csökkenését tapasztalják meg, amely lehet hirtelen, vagy fokozatos, jellemezheti általánosan az egész vállalkozást, de az is előfordul, hogy csak egy-egy termékcsoportra, vagy néhány vevőre koncentrálódik. Ezzel párhuzamosan a költségek is sokszor hirtelen és jelentős mértékben növekedhetnek – függően attól, hogy azok árában milyen mértékben és összetételben szerepelnek olyan tételek, amelyek a válságra érzékenyek.
További nehezítő körülményként jelentkezhet a céggel kapcsolatban álló partnerek, beszállítók, vagy vevők oldaláról gyakran előforduló fizetési nehézségek, amelyek akár részleges, de olykor teljes azonnali követelés leírást okozhatnak.
Életmentő lehet a felkészülés
Habár a válságok mindig más formában és más hatásmechanizmussal jelentkeznek, ezért azok közvetlen, vállalkozásra gyakorolt hatásait nehéz számszerűsíteni, azonban számos felkészülési lépést így is meg lehet tenni, amelyek a későbbiek során életmentőnek bizonyulhatnak.
Konjunktúrában észrevétlen a pazarlás, de válságban súlyos árat kell fizetni érte!
A felkészülés egyik legfontosabb eleme, hogy megőrizzük a vállalkozás likviditását és annyi pénzügyi tartalékot képezzünk előre, amennyit csak lehet. Azt gondolhatnánk, hogy ez nem csak rajtunk múlik, pedig tudatos lépésekkel sok lehetőség megnyílik erre. Emellett még számos intézkedést kell meghozni egyrészt előzetes felkészülésként, másrészt pedig a majdani krízishelyzetben. Ahhoz azonban, hogy mindezt ne a pániktól vezérelve kelljen megtennünk, érdemes nyugodt körülmények között, időnyomás nélkül, egy alaposan átgondolt válságterv lemodellezésével felkészülni, amely minden lehetséges körülményre gondosan kidolgozott forgatókönyvet tartalmaz.
Meggazdagodni a válságon?
Az időben kidolgozott válságterv azért is hasznos, mert krízis esetén vállalkozásunk lépéselőnybe kerülhet versenytársaival szemben, hiszen amíg a többi szereplő a váratlan események sokkhatásaival küzd, könnyen lehet, hogy cégünk azokban a pillanatokban tudja a legjobb piaci lépéseket megtenni.
Összegezve a fentieket, sok tehát a bizonytalanság, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozás sokat tehet biztonsága érdekében, ha idejében kezdi meg a felkészülést, amihez az előzetes tervezésen, illetve a pénzügyi fegyelem erősítésén keresztül vezet az út. A jó hír pedig az, hogy az előre gondolkodásnak egy esetleges válságban számos pozitív hozadéka lehet, hiszen amíg mások a negatív hatásokkal dacolnak, addig mi még profitálhatunk is az új lehetőségekből.
