A sikersztori főszereplője négy fiatal, akik a stabil és kihívásokkal teli nagyvállalati munkájuk mellett folyamatos önfejlesztéssel töltötték a szabadidejüket, nem beszélve arról, hogy a különböző piaci trendek monitorozására is maradt energiájuk. Így ébredtek rá arra, hogy bőven akad még innovációra váró terület, mégpedig érdeklődésüknek megfelelően leginkább a logisztika és raktározás területén. A legmenőbb technológiák között számontartott drónokat dobták be, hogy jelentős újítást hozzanak egy régóta mozdulatlan területre a raktározásban. Bemutatkozik az Aeriu!
A drónok alkalmazása igencsak népszerű téma a digitalizációban, azonban a szabad ég alatt sok esetben ütköznek falakba az ötletek és a lehetőségek – szabályozási, balesetvédelmi és egyéb kérdések miatt. A magyar csapat azonban zárt térben, raktárakban váltja ki a leltárosok emelőkaros kosárral történő manuális folyamatait kis repülő robotokkal. Az Aeriu versenyelőnyét és egyben egyediségét az adja, hogy kereskedelmi forgalomban kapható drónokra írnak és értékesítenek olyan alkalmazásokat, mellyel azután a leltározási és az egyéb logisztikai folyamatokat automatizálni lehet – ezzel biztonságos és időhatékony megoldást kínálnak egy egyébként is munkaerőhiánnyal küszködő területen.
Startup születik
2017-ben az Aeriu csapata hosszú ötletelés és előkészítés nyomán jutott el a mára már sikeresnek mondható modellhez. „A drónok alkalmazása az iparban nem egy olyan dolog, amivel reggel úgy kelnek fel az emberek, hogy akkor mostantól csináljuk ezt” – kezdi a történetüket Ellenrieder Gergely az alapító, a csapat egyik tagja. „Az egész onnan inspirálódott, hogy mindannyian nagyon sokat tanulhattunk élesben azoknál a nagyszerű vállalatoknál (Siemens, Nestlé, Morgan Stanley és egy nagyobbacska angol startup), ahol korábban dolgoztunk. Az úgymond „fielden” szerzett tapasztalatok mindannyiunkban megerősítették az ipari innovációk iránti érdeklődést.”
Gergely a startup megalapításának körülményeiről is elárult néhány kulisszatitkot és azt, hogy milyen fő motivációk mozgatták őket abban, hogy belevágjanak. „Szerettük volna, ha a munkakörnyezetünket mi alakíthatjuk, ha a munkánk gyümölcsét szellemi és anyagi értelemben is mi arathatjuk le. Az is célunk volt, ami talán a legjobb része a startup létnek: hogy kihasználjuk a bennünk rejlő kísérletező kedvet. Mindannyian éreztünk magunkban olyan képességeket, ami addig nem kapott teret – például az értékesítési attitűd, stratégiai gondolkozásmód és ehhez hasonlók” – meséli.
Ezzel párhuzamosan a közös ügykeresés is sikeresnek bizonyult és a projekt végül megszületett. Mivel már régóta figyelték a trendeket, észrevették, hogy a leltározás digitalizációja éppen úgy a küszöbön van, mint a drónipar fellendülése. Látták azt is, hogy a logisztika optimalizálásával kapcsolatban óriási nyomás van a cégeken a volumennövekedés, az e-kereskedelem egyre szélesebb körben való elterjedése miatt, így indokolt volt ebbe az irányba indulniuk.
Piaci nieche-t kerestek – és találtak
„A jól szervezett raktározásnak az időhatékony kézbesítésben óriási szerepe van, hiszen a logisztikai belső folyamatain a vásárlók elégedettsége múlik. Ennek egy pici szeglete a leltármenedzsment, amire mi lövünk, azonban ez egy olyan terület a cégeknél, amelynél, ha fel tudunk mutatni a gyakorlatban is felhasználható innovációs értéket – akkor bizony megnyílnak az ajtók.”
A csapat az alapítás követően a mély vízbe ugrott. Gergő szerint nagyon jól bevált nekik (is) az a Szilícium-völgyi módszer, hogy a vásárló véleményére figyelnek legjobban: amint elkészült az ötlet végső koncepciója, azonnal a tettek mezejére léptek, tesztelték, és a véleményeket, tapasztalatokat beépítették a következő fejlesztési szakaszba. „Nem is gondoltuk volna, de több, mint tíz nagyvállalathoz bejutottunk egyből a legelején, az ötletfázisban. Az ekkor szerzett tapasztalatokból a mai napig sokat inspirálódunk, mert problémák tucatjaival találkoztunk látogatásaink során.”
Beigazolódott, hogy minden a folyamatok optimalizálásán múlik, a készletek naprakész ismeretén, hiszen ezzel csökkenthető az idő, amíg a termék a polcról a vásárlóhoz kerül. „Találtunk egy olyan nieche területet, ami minden osztály munkáját hatékonyabbá teszi egy-egy vállalaton belül – legyen szó pénzügyről, marketingről, szállítmányozásról és így tovább. A raktárkészlet pontos ismerete kulcsfontosságú.”
Az első befektetési kör bevonásával aztán szinte egy időben a sok munka üzleti sikereket is hozott: az Aeriu ügyfele lett az IKEA, amely Soroksári úti áruházában jelenleg is használja a startup szolgáltatását. „A pilot eddig jól szerepel, ha ez a végéig eredményes lesz, akkor esélyünk van arra, hogy az IKEA nemzetközileg is több áruházban alkalmazza a megoldásunkat.” Már a svéd vezérigazgató is meglátogatta őket, és tetszett neki a megoldás. „Havonta nagyságrendileg annyi pénzt spórolhat az IKEA-nak az Aeriu, mint amilyen összegű tőkebevonásra most készülünk” – árulja el az erre vonatkozó kalkulációt Gergely.
Lokális tesztek után globális víziók
Szerencsésnek mondja magukat, hiszen a raktárcsarnokok a világon mindenhol ugyanúgy néznek ki – semmivel sincs lemaradva egy közép-európai polcrendszer a floridai, vagy hong-kong-i raktártól, így amit itt fejlesztenek, az mindenhol meg fogja állni a helyét. Ugyanakkor elmondta, hogy a kapott visszajelzések alapján valójában egy autonóm, teljesen önálló repüléssel együtt járó termék az, ami igazán nagyot robbanhat. „Most ezen dolgozunk. Első lépésben szeretnénk létrehozni a leltárosok munkáját jelentősen leegyszerűsítő kollaboratív robotdrónt. Ez még nem váltja ki az emberi munkát – hiszen kell hozzá egy specialista, aki vele dolgozik, előre beprogramozza és a drón által begyűjtött információt részben feldolgozza – de rendkívül hatékonnyá teszi majd a folyamatot.” Ezt a rövidtávú célt már az idei nyár végére elérhetik, így a nemzetközi terjeszkedés már az ajtón kopogtat. Emiatt jelenleg is együtt dolgoznak a MyConcept szakembereivel a következő fázis üzleti tervén, illetve a második körös tőkebevonáson, amelynek tárgyalásai már előrehaladott állapotban vannak. „A terjeszkedés részeként elsőként szeretnénk a környező országokban partnereket találni, majd Észak-Európában és a tengerentúlon, Kanadában és az USA-ban is.”
Nekik lejt a pálya?
A terjeszkedés nyomán felmerül a versenytársak kérdése. Számos különböző forrás elemzését követően úgy néz ki, hogy a régióban nincs olyan hozzájuk hasonló szereplő, amely erre a területre összpontosítja a kutatását – a globális piacon jelenlévő szereplők miatt pedig tulajdonképpen nincs okuk az aggodalomra, hiszen óriási előnyük van: ők már meglévő hardverekre fejlesztik az iOS alapú szoftvert. „A drón egy nagyon kurrens téma és brutális ütemben fejlődik. Úgy vagyunk vele, hogy miért kellene nekünk időt vesztegetnünk a hardver fejlesztésre, mikor óriási cégek dollár milliárdokat költenek erre. A DJI remek partnerünk ebben, és így a konkurensekhez képest azt reméljük, hogy gyorsabban és stabilabban tudunk előre haladni, vagyis úgy tud a szolgáltatásunk egyre jobb minőségű lenni, hogy nekünk csak az alkalmazásra kell fókuszálniuk.”
A nyerő koncepció nyomán pedig olyan fejlesztési igény projektek találják meg őket, amelyhez még növekedniük kell, így a rövidtávú céljaik között a csapat bővítése is szerepel. Hosszútávon pedig az említett globális terjeszkedésen túl, exit-stratégiában is gondolkoznak. Szívesen lennének részei egy multinacionális logisztikai rendszernek, de akár az is opció lehet, hogy egy nagyvállalat vásárolja fel őket – erre várható jelentkező akár a már említett bútoripartól egészen az autóiparig több különböző területről is. Érdemes rájuk odafigyelni, mert biztosan hallunk még róluk!
