A gyakorlatban csak ritkán merül fel, hiszen olyannyira evidencia: Magyarország nyitott ország, azaz magyar vállalkozásokként nyitott gazdaságban tevékenykedünk. Szabadon válogathatunk a legkedvezőbb áron dolgozó nemzetközi beszállítók termékei, valamint az árucikkeinket legelőnyösebb feltételekkel felvevő külföldi piacok között. És persze élvezzük ennek minden hasznát – és szenvedjük minden hátrányát.
Hiszen bármilyen üzleti tevékenységbe is fogjunk, egy biztos: kockázatot vállalunk. Az internacionális jelenlétnek (vagy akár egy deviza alapú hitel felvételének) például az árfolyam, pontosabban annak ingadozása a legfőbb mumusa. Lássuk, elméletben mit is értünk e fogalmak alatt:
- Árfolyam: Pénznemek közötti átváltásra szolgáló mérték(egység)/arány, amely többféle lehet (pl. referencia-, pénztári, deviza, vételi, eladási, számlakonverziós árfolyam stb.). A bank az általa alkalmazott árfolyamot attól függően állapítja meg, hogy milyen fizetési művelethez alkalmazza (pl. bankszámlák közötti átvezetések, bankkártyával végzett tranzakciók, készpénzfelvétel, stb.).
- Árfolyamkockázat: A különböző devizák átváltási árfolyamának ingadozása miatt keletkezett kockázat. Az a fél viseli, akinek az ellenszolgáltatása a szolgáltatás devizaneme és az ellenszolgáltatás ettől eltérő másik devizanemének aktuális viszonyától, e két deviza egymásban kifejezett teljesítéskori értékétől függ.
Az árfolyamok mozgását számos rövid- és hosszútávú tényező befolyásolhatja, ezek közül a legfontosabbak: a nagy tőkealapok tevékenysége (pl. nyugdíj-, beruházási és biztosítási alapok); az export-, importtevékenységet végző cégek tevékenysége; illetve a relevánsabb, gazdaságot érintő politikai bejelentések. Az Európai Unió tagjaként hazánkban a legfontosabb árfolyam, amit figyelni szokás, az EUR/HUF árfolyam, melynek hivatalos állását a Magyar Nemzeti Bank számolja ki és közli munkanapokon 11 órakor.
A gyakorlatban pedig mindez annyit tesz, hogy (többnyire) az európai piacokon kereskedve – és főként a jelenlegihez is hasonló gazdasági válságok idején – bizony fontos figyelemmel kísérnünk az euró és a forint árfolyamát, vagyis azt a tulajdonképpeni árat, melyet a kereslet és a kínálat mennyisége határoz meg.
A kockázatkezelés az árfolyamok tekintetében azért különösen kemény dió, mert egy-egy árfolyamcsökkenést vagy éppen -növekedést kiszámítani sokszor lehetetlen. Előfordulhatnak olyan időszakok is, amikor az ingadozás túl nagy sávban mozog: amikor rövid időn belül egy-egy devizapár akár 15-20%-ot romlik vagy erősödik. Márpedig egy előrelátó pénzügyesnek az ilyen volatilitásra is fel kell készülnie: még a kereskedés megkezdése előtt (vagy a valóságban: az első nagyobb bukás után) érdemes alaposan átgondolnia az eshetőségeket, és írásban rögzítenie a kockázat minimalizálása érdekében lefektetett pénzügyi szabályokat.
S hogy mit érhet el mindezzel a CFO? Egy ötmilliárd forint exportárbevétellel rendelkező cég esetében például évente akár 50-100 millió forint devizaveszteséget küszöbölhet ki, vagy a banki ügyleteken 50 millió forint árfolyamnyereséget is realizálhat.
Az árfolyamkockázat-kezelés mikéntjéről következő cikkünkben írunk bővebben.
