Habár a könyvelés számára többé-kevésbé rutinfeladatnak mondható, mégsem vehetjük félvállról a (legtöbb vállalat esetében) május végén esedékessé váló beszámolókészítést. Rögtön kitérünk arra is, hogy miért, ám előbb nézzük meg, pontosan mit is takar a fogalom:
A 2000. évi C. törvény, azaz a Számviteli törvény kimondja, hogy „A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően […] beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni”, mely „beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről”.
A szabályozás szerint a beszámolók négy formáját különböztetjük meg:
- éves beszámoló,
- egyszerűsített éves beszámoló,
- összevont (konszolidált) éves beszámoló, valamint
- egyszerűsített beszámoló.
Hogy egy vállalatnak melyik beszámolóformát kell alkalmaznia, az függ az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, illetve mindezek határértékeitől. Általánosságban (és a teljesség igénye nélkül) azonban elmondható, hogy
– éves beszámolót a kettős könyvvitelre kötelezett cégeknek kell készíteniük;
– egyszerűsített éves beszámolót azok a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások alkalmazhatnak, melyeknél két egymást követő üzleti évben a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 1,2 milliárd forintot és/vagy az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 2,4 milliárd forintot és/vagy az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 50 főt;
– konszolidált éves beszámolót az anyavállalatok készítenek; míg
– egyszerűsített beszámolóval az egyszeres könyvvitelt alkalmazó, egyéb szervezetnek minősülő vállalkozások élhetnek, melyek árbevétele két egymást követő üzleti évben nem haladja meg az 50 millió forintot, évenként.
Az éves beszámoló tartalmazza:
- a mérleget,
- az eredménykimutatást,
- kiegészítő mellékletet (melyben minden egyéb információt fel kell tüntetni, amennyiben a mérleg és az eredménykimutatás önmagukban nem mutatják be kellőképp hitelesen a vállalat pénzügyi helyzetét),
- üzleti jelentést (az egyszerűsített éves beszámolóban ettől el lehet tekinteni), valamint
- taggyűlési határozatot a beszámoló elfogadásáról.
Mindezekből tehát jól látszik, hogy az éves beszámolót nemcsak a törvényi kötelezettség miatt kell elkészíteni (amennyiben kétszeri felszólítás után sem adja le beszámolóját a gazdálkodó szervezet, úgy az adóhatóság törli a cég adószámát). Egyszerűen olyan összetett pénzügyi, üzleti információk birtokába juthat a vállalatvezetés a beszámoló által, melyek segítségével
- lehetőség nyílik a historikus pénzügyi teljesítmény vizsgálatára, átfogó értékelésére,
- a terv-tény eltérések vizsgálatára,
- az aktuális pénzügyi helyzet értékelésére (akár mutatószám szinten), továbbá
- alapot adnak a jövőbeni tervek/célok kijelöléséhez, ezen felül
- nagymértékben befolyásolja – egyebek mellett – a vállalat hitelképességét is.
HATÁRIDŐK
Habár a 2020. évben a járványhelyzetre való tekintettel a kormány hónapokkal kitolta a teljesítés idejét, 2021-ben már az eredeti határidőkkel kell számolnunk:
– éves beszámoló – 2021. május 31.
– konszolidált éves beszámoló – 2021. június 30.
